Három év múlva már csak az felvételizhet egyetemre, akinek lesz középfokú nyelvvizsgája.
Miközben a felvételizők száma demográfiai okokból is csökken, ez az intézkedés a maihoz képest akár 10 ezerrel is csökkentheti a felvehető hallgatók számát 2020-ra, derül ki az Indexnek készített statisztikai elemzésből.
Szükség van-e arra, hogy egy diplomás ember legalább középszinten beszéljen egy idegen nyelvet?
A kérdés lehetne költői is, de nem az. Még ha kevesen is vonják kétségbe azt a követelményt, hogy egy egyetemista tudjon legalább középszinten egy nyelvet, sokan attól tartanak, hogy ez a szűrő fokozza az esélyegyenlőtlenséget a felsőoktatásban.
2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, akinek addigra lesz legalább egy középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgája.
2020-tól nagy kérdés, milyen esélyei lesznek azoknak, akik szegény családban nőnek fel és nem a legjobb gimnáziumokba járnak. Még súlyosabb kérdés, mi lesz azokkal, akik egy szakgimnázium vagy egy szakközépiskola (korábban szakiskola) elvégzése után szeretnének diplomát szerezni. Komoly gondok vannak az iskolai nyelvtanítással. Az általános iskola után a középiskolákban gyakorlatilag újrakezdik a nyelvoktatást a minimális tudással érkező nebulók miatt.
Most három évvel az új felvételi követelmény bevezetése előtt készül egy nagy felmérés arról, mi is a baj az iskolai nyelvoktatással. Remélem, kiderül valami okosság.
Ha Te is ebben a cipőben vagy, ne bízd magad a véletlenre vagy valamiféle csodára, és még ma kezdj el nyelvet tanulni.
Ha mindezt velünk tennéd meg, KATT IDE.
