Hogyan készült MOMO?
A legújabb kiadványomat szintén Nektek köszönhetem. 
Egy csomó jelenlegi és volt magántanulómnak küldtem mondatokat. 
Volt köztük kérdésre írandó válasz,
volt önálló kis fogalmazás összekaparása,
volt szóhalmazból mondatkészítés,
valamint pár mondat erejéig fordítás is.
Közel 3000 mondat érkezett be (köszi, volt vele melóm 
), s ezeket elemeztem.
Aztán mindenféle statisztika helyett a józan paraszti eszem győzött ismét: 
➡️hiába voltak olyan mondatok, ahol egy-két névelő pontatlan volt, néha az esettel volt gond (AKK, DAT 
), netán az a fránya melléknévragozás nem ment jól, MÉGIS ÉRTHETŐ volt, tudtam, mit akar KÖZÖLNI, nem volt kérdés a kommunikációs CÉLT illetően.
➡️viszont találkoztam olyan remekművekkel is 
, melyekből kiderült azonnal, hogy nagyon ÉRTHETETLEN a kommunikáció. És nem másért, mint a SZÓREND miatt. Olykor azt sem tudtam, hogy Gábor eszi a hamburgert, vagy a hamburger Gábort. 
A múlt-jelen folyamatos keverése, KATI rossz berögződése, kiemelés rontása, alany-állítmány köszönő viszonyba se állítása sok-sok álmatlan éccakát okozott nekem.
Ezeknél a mondatoknál TÖBBSZÖR is újra kellett OLVASNOM az egész szöveget, hogy megértsem, mit is akart a lelkes írója. 
Összességében nagy segítség volt, hogy több mint 3000 mondatot elemezhettem:
végérvényesen beigazolódott, hogy akár KEVÉS SZÓVAL
de
helyes SZÓRENDDEL
sokkal könnyebb elérni a CÉLT,
mint a nagyon hibás NYELVTANNAL, bár kétségkívül sok szóval.
Nos, mindebből megszületett MOMO.
